BOKIK: Borsod -Abaúj-Zemplén megyei kereskedelmi és iparkamra, 1994 óta működik.
Hivatása a térség gazdaságának fejlesztése, a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások biztosítása. Sikeresen végezzük a kisvállalkozók likviditási gondjain segítő Széchenyi kártya ügyintézését, valamint fontos feladatnak tekintjük a vállalkozói hálózatok, klaszterek szervezését és működtetését is. 2006-2007 évben Kárpátok Üzleti Akadémia címen mintegy 150 határon túli magyar kisvállalkozónak szerveztünk egy-egy hetes bentlakásos képzést. Ezzel a projekttel elnyertük az Európai Vállalkozói Díj hazai fordulóját.

HKIK: Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara, A helyi vállalkozások támogatása jogi, adóügyi, innovációs, iparjogvédelmi, kereskedelmi, szakképzési és egyéb tanácsadással. Odafigyel a vállalatok, gazdasági szereplők igényeire. A negatív tendenciájú reálgazdasági folyamatok közepette kiemelt irányként kezeli új piacok, gazdasági lehetőségek felkutatását, megteremtését tagvállalatai számára. Ennek érdekében szervezik meg 2009 szeptemberében a Kárpát-medence Kincsei elnevezésű gazdasági konferenciát és szakkiállítást.

NKIK: A Nógrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1998  óta működik. A Magyarország és Szlovákia közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok élénkítéséhez a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezetén belül létrehozta a Magyar-Szlovák Tagozatot, mely abból a célból jött létre, hogy a magyar vállalkozók érdekeit képviselje és segítséget nyújtson a szlovákiai piaci tevékenységükhöz például azzal, hogy információkkal látja el őket többek között a szlovákiai piaci helyzetről, potenciális üzleti partnerekről, jogi és gazdasági szabályokról, stb. A tagozat magyarországi székhelye Salgótarjánban, a szlovákiai székhelye Losoncon működik.

SCCI: Slovenská obchodná a priemyselná komora (SOPK) – Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara – 1992-ben jött létre a Csehszlovák Kereskedelmi és Iparkamara jogutódjaként. Ekkor keletkezett a košicei (kassai) kirendeltség is, majd 1998-ban hozták létre a Košicei Regionális Kamarát. Az SOPK košicei (kassai) kirendeltsége a következő tevékenységeket biztosítja: együttműködés a külföldi kereskedelmi kamarákkal, kereskedelmi missziók szervezése, vámügyi és tanúsítási agenda, oktatási tevékenység, a kamara tagjainak prezentációja és képviselete, uniós forrásokból finanszírozott projektek előkészítése és megvalósítása és további, az SOPK alapszabályából adódó feladatok.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: http://www.bokik.hu

Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara: http://web.scci.sk −  http://ke.sopk.sk

Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: http://www.nkik.hu

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: http://www.hkik.hu

A projekt végrehajtásának földrajzi területe: Észak-kelet Magyarország és Dél-kelet Szlovákia. Ez a térség földrajzilag sokszínű, geopolitikai szempontból sokoldalú előnyökkel bíró, ám gazdaságilag elmaradott terület.
A régió gazdaságának domináns ágazata a mezőgazdaság, amely ágazat a korábbiakban kollektív struktúrában működött. A rendszerváltást követően a racionalizálás, majd a privatizációs folyamatok következtében elsősorban ezek a termelő egységek voltak kitéve a felszámolási és csődeljárásoknak.
Mivel a térségben (főleg Magyarországon) a vállalkozások piaci helyzete kedvezőtlennek mondható, így a nem foglalkoztatott munkaerő aránya az elmúlt 5-6 évben ugrásszerűen megnőtt.
Jelenleg az európai gazdasági térkép átalakulásának lehetünk szemtanúi. Szlovákia és Magyarország Schengeni egyezményhez való csatlakozása által a határok megszűntek.
Magyarországról mind több vállalkozó tette át székhelyét, vagy telephelyét Szlovákiába a kedvezőbb adózási rendszer miatt, de megfigyelhető az utóbbi pár hónapban, hogy egyre több szlovák vállalkozó érdeklődik befektetése részére ingatlanok iránt Magyarországon a szakképzettebb munkaerő, illetve leginkább az alacsonyabb ingatlanárak miatt.
Azonban szinte egyik fél sem ismeri és látja át a másik országban működtetett pályázati rendszert. Ehhez nyújthatna a határmenti-kamarák együttműködése hathatós segítséget.
A mai gazdasági helyzetben mindenki számára (magánszemély, vállalkozó, alapítvány, szervezet.. stb) nélkülözhetetlen dolog lett, hogy megismerje a pályázati lehetőségeket. A projekt régiójában élő embereknek egyetlen vissza nem térő alkalmuk van arra, hogy a versenyhátrányt ledolgozzák. Ez az eszköz a 2007-2013 közötti időszakban biztosított EU-források felhasználása, mely források viszont igen szigorú feltételekkel, az eddig ismertnél bonyolultabb pályázati rendszerben érhetőek el.
Mivel úgy tapasztaltuk mindkét országban, hogy az emberek a pályázatok megírásával, menedzselésével és lezárásával kapcsolatos felkészültségük hiányos, így gyakran nem is foglalkoznak a pályázatok elkészítésével, végrehajtásával, hanem azt kiadják pályázatkészítő és bonyolító cégek számára.
A projekt segítségével megismerhetnénk a vállalkozási ismereteket mindkét országban.
A sokféle célú és célcsoportú, különböző szervezetek által különböző időkben megjelentetett pályázatok rendszerében az emberek nehezen igazodnak el, sok esetben nem ismerik a szakkifejezéseket, nincsenek tisztában azok tartalmával, így  kialakíthatnánk az azonosan értelmezett közös üzleti, pályázati projekt  nyelvet.
A projektet által hosszú távon személyes, szervezeti és üzleti kapcsolatok alakulhatnak ki a régióban.

Hálózatok működése mint a közös működési modellen, mint a közös célokon alapuló együttműködés nehézségekbe ütközik függően attól , hogy mennyire előrehaladott a hálózati struktúrák kialakítása.  Nagyon fontos a hálózatokról való gondolkodásban, hogy a célok összetettsége és a partnerek közötti kapcsolatok erőssége nagyon különböző lehet
Jelen pályázat partnerei  több lépésben kívánják elérni  az aktív hálózatodást:
1. Első szint – egyszerű információcsere,
Ez a szint az  információs hálózat., amely a közös célokon alapuló hálózat.
2. Második szint – tapasztalatcsere és közös projektek, kialakul az informális koordináció és létrejönnek a közös, de írásban nem megfogalmazott együttműködési szabályok. Ebben a szakaszban megjelenik a  koordinációs hálózat.
3. Harmadik szint – kialakul a tevékenységek precíz koordinációja, a tevékenységek közös sztenderdjei, a partnerek együttműködésének  széles köre, ez lesz az együttműködési hálózat.
Ugyanakkor a megkülönböztetés lehetővé teszi, hogy elhelyezzük magunkat egy hálózatfejlődési folyamatban és meg tudjuk határozni, hogy mit  szeretnénk megváltoztatni.  A hálózatokat azért alakítják, hogy a tagok közösen oldjanak meg problémákat, felhasználják egymás erőforrásait, kicseréljék tapasztalataikat, jobban koordinálják tevékenységüket.
Jelen pályázat tevékenységei és kimenetei a „ hálózatodás nemzetközi környezetben” kihívásnak fognak eleget tenni, hiszen a kommunikációs és szervezetbeli különbségeken túljutva érik el közös céljukat:  a határ mindekét oldalán működő KKV-k aktív pályázati támogatását és a partnerkeresési tevékenységet .
A kamarai együttműködés példamutató, professzionális elérése a célunk, mellyel tovább bővíthetjük, tagjaink, szimpatizánsaink, partnereink sorát.